Fanfic

2. FEJEZET

„Amikor megláttam, a torkomban dobogott a szívem, levegőt is alig kaptam, a pillangók pedig elkezdtek szálldogálni a gyomromban.”

Amikor ezt elmondtam Tiffnek nagyon pipa volt, hogy ő nem tud eljönni, egy kicsit még húztam, majd elmondtam neki, hogy egy valakit vihetek magammal. És, hogy én őt választom. Apa is velünk jön. Nagyon örült neki, rémisztően oda van a sportért, és Fernandoért, és az álma is beteljesülhet. Így hát megértem. Én is szeretem az F-1-et, de azért ennyire nem vagyok a megszállottja.

-Holnap indulunk, már alig várom.

-Én is Sammy.

-Most végre élhetem az álmomat.

-Igen remélem összejön az interjú.

- Figyi nincs az az Isten, hogy ne jöjjön össze.

   Most szerintem le kellene feküdni holnap hosszú nap vár ránk, és már 7-kor indul a repülő.

-Igazad van Tiff.. Jó éjszakát..

-Neked is Sammy!

Hajnali 5-kor  a telom csörgésére ébredtem. Kipattantam az ágyból…hú ilyen gyorsan még nem sikerült elkészülnöm soha. Már 6-kor ott álltam az ajtóban teljesen felfegyverkezve. Negyed 7-re apa már itt is volt értünk és indultunk a repülőtérre.

-Na csajok, izgultok?

-Apa ez vicces kérdés, rémisztően izgatottak vagyunk.

Megérkeztünk. El sem hiszem, hogy itt vagyok, bár az idő nem volt túl barátságos, amikor megjöttünk, agyon is áztunk így, úgy döntöttünk a legegyszerűbb az lenne ha bemennénk a McLaren Motorhomejébe. Csurom vizesen érkeztünk az óriási, győnyörű, lélegzetelállító épület bejáratához.

-Sziasztok skacok, ő itt lányom Samantha, itt pedig a barátnője Tiffany.

-Sziasztok szólítsatok csak Sammynek.

-Engem meg Tiffnek.

Ekkor hirtelen valami olyat éreztem, amit még soha, úgy éreztem megtaláltam életem párját, aki éppen felénk közeledett.

-Szia Tom.

-Szia Lewis- köszönt neki apa.

-Sziasztok lányok. Had mutatkozzam be Lewis Hamilton vagyok.

-Szia Samantha Wogler, de csak szólíts Sammynek.

-Szia Tiffany Taylor, örülök, hogy találkozhatunk, készíthetnék majd veled egy interjút?

-Igen Készíthetsz.

Nem is ő lenne, ha nem ez lett volna az első kérdése..

-Hát veletek mi történt?-nézett ránk furán Lewis.

-Kicsit eláztunk..

-Azt látom.. Nem fogtok így megfázni? Nyugodtan öltözzetek át elkísérlek titeket a pihenőig.

-Ok. Köszönjük szépen.

Gyorsan átöltöztünk és beszélnem kellett Tiffel.

-Tiff!

-Igen. Valami gond van?

-Nem..csak..

-Csak????

-Tudod…olyat éreztem, amit eddig még soha…Amikor megláttam…úgy éreztem megtaláltam a másik felemet.