Folytatás

Sziasztok!

Mostanában nagyon le vagyok foglalva. Egy csomó versenyen veszek részt, itt van a ballagás, és majd nem leszek itthon egy ideig.Így most kb. ilyen időnként tudok jelentkezni, bár ha jól alakulnak a dolgok akkor, szombat-vasárnap talán feltok rakni 2 részt.

Na szóval itt a folyt. Olvassátok el remélem tetszik...Várom a komikat.

Nagyon sokan kicsúsztak a pályáról, mentek neki a falnak vagy éppen egymásnak, piros zászló, hirtelen képet váltottak. Az ezüst Mclaren autó darabjaira széthullva állt a pálya közepén. A kocsiba oldalról Alonso piros Ferrarija volt belefúródva. A Red Bull a McLaren előtt oldalára fordulva állt. Mark kiszállt a kocsiból rögtön ő megúszta. Lewis nem mozdult. A versenymérnöke folyamatosan szólongatta, válasz semmi. Mark fel tette a kezét és mutatta nagy a baj. Nando szép lassan kecmergett ki a kocsiból, lábra nem tudott állni. Válasz még mindig semmi, nem reagál, a boxban mindenki figyel, Ron arca egyre komorabb, én pedig sírva a földre rogytam. Ismételik a balesetet csak fél szemmel pillantok oda. Lewis épp az egyik roncsot probálja kikerülni a pályán, a nagy csata hevében Mark és Nando már nem tud fékezni, Nando oldalról belefúródik a McLarenbe, Mark pedig szinte átröpül felette. Mutatják az élő képet megjelent a mentőhelikopter. Lewist nem tudják kiszedni a roncsokból. A rádió túlsó végén meghalljuk hirtelen Lewist.

-         Lewis! Lewis! Mondj valamit. Hogy vagy! Mit érzel.

-         Segítsen valaki, valaki segítsen,  fáj rémisztően fáj.

-         Lewis Lewis…szólalj meg- ordítja a versenymérnöke.

-         Raque én megmondtam, én megmondtam.

Egyre feszültebb és reménytelenebb lett a helyzet a boxban. Nandot kiszedték és beletették a mentőhelikopterbe, mutatta, hogy minden rendben van, legalább ő jól van. Lewist is végre kiszedték, rögtön levették róla a bukósisakot. Ömlött a fejéből a vér, az egész overálja véres volt. Gyorsan betették a mentőhelikopterbe. Mi is elindultunk a kórház felé. A folyosón a várakozás öldöklő volt. Mindenki csöndben ült kint. Már hét órája ott ültünk, mindenki rémisztően el volt keseredve. Megérkeztek az újságírók is. Végre az orvos lépett ki az ajtón.

-         Hogy van, doktor úr?- mindenki kérdezte kórusban.

-         A beteg állapota továbbra  is kritikus, több bordája eltört, összeomlott a tüdeje, eltört a jobb lába, a jobb könyök szilánkosra tört, súlyos koponyasérülése van, és több belső vérzése is volt. Kétszer kellet újraéleszteni. A beteget jelen pillanatban magánál van, stablizáltuk az állapotát az elkövetkezendő 2  hét nagyon-nagyon  kritikus.

Mindenki döbbenten állt, Ron és Martin arcán láttam a csalódottságot.. Martin a falnak fordult és zokogni kezdett. Anthony sokkos állapotba került…

     -     Kérem doktor úr! Mennyi esélye van a teljes felépülésre??-kérdeztem pedig tudtam, hogy a válasz nem az lesz amit hallani szeretnék..

- Egyelőre nem túl sok mindent lehet mondani, de jelen pillanatban nagyon kevés esély van arra, hogy teljesen  felépüljön. Az elkövetkező 2 hét nagyon kritikus…